A Keresztelőkápolna (Baptisztérium) belső tere

A Baptisztérium vagy Keresztelőkápolna belső tere csodálatos látvány. A korinthoszi oszlopokkal tagolt, gazdagon díszített belső tér kettős megosztása szembetűnő: az alsó szinten körben állnak az oszlopok, felül pedig kétnyílású ablakok váltakoznak a falpillérekkel. A falakat és a padlózatot geometrikus mintájú, bizánci stílű mozaikok díszítik, melyek velencei és firenzei mesterek munkái. A mai belső kép a XIII.-tól a XIX. századig alakult ki.

A kupola főoltár feletti részét Coppo di Marcovaldo Trónon ülő Krisztus c. alkotása díszíti. A szivárványon trónoló Krisztus az utolsó ítéletkor látható, jobb keze felől az igazakkal, akiket megjutalmaz, bal keze felől a kárhozottakkal, akiket félelmetes ördögök ragadnak el.

A mennyezet hat övezetre osztott körbefutó mozaikdísze ó- és újtestamentumi jelenetekkel, angyalokkal, szentekkel van benépesítve. A jól elkülönített részek első sorában Szent János életének a mozzanatai láthatók, a másodikban Krisztus életéből vett jelenetek, a harmadikban József életének eseményei, a negyedikben mozzanatok a világ teremtéséből, az ötödikben Krisztus az arkangyalok és a szeráfok körében, a legfelső sáv pedig díszítő motívumokkal zárul.

Az északi kapu és az apszis között monumentális síremlék, XXIII. János ellenpápa sírja látható, melyet Donatello és Michelezzo készített, 1425-27 között. Az előbbi bizonyára a ravatalán fekvő ellenpápa alakját, az utóbbi pedig a talapzaton álló három allegorikus nőalak, a Hit, a Remény és a Szeretet szobrát faragta.

(A konstanzi zsinat XXIII. János pápát a vele egyidejűleg uralkodó két másik pápával együtt lemondatta, s ez után, a négy évre rá bekövetkező haláláig, Firenzében élt. Utána több mint ötszáz éven át senki sem vette fel a korábban annyira kedvelt János nevet. Mivel a katolikus egyház az itt nyugvó főpapot csak ellenpápának tekintette, a múlt század híres lengyel származású pápája újból a XXIII. János nevet vette fel.)
A két oszlop közti teret művészien kitöltő, felül baldachinnal lezárt síremlék a quattrocentóban számos művészt megihletett. A kis téglalap alakú Szentély a XIII. században épült a kápolnához. Mozaikdíszítését Jacopo da Torrita készítette, 1225-ben. A kupola csodálatos mozaikja a XIV. századból való.

A szószéket értékes XIII. századi mozaikok díszítik, melyek egyidősek a Keresztelőkápolna tágas kupola mozaikjaival.