Santa Maria del Carmine templom
és a carmelita iskola

A Padovai Santa Maria del Carmine, azaz Kármelhegyi Szűzanya templom a XIII. századból származik, mikor a rend tagjai először telepedtek le a Molino kapu környékén, de az egyhajós templom és a szomszédos kolostor építését csak 1309-ben kezdték meg.

1491-ben a tető, a sekrestye és a kolostor épülete sajnos rombadőlt, állítólag tűzvész áldozata volt, de 1495-ben űjjáépítették. A Santa Maria del Carmine templom bejáratának mai formája a XVIII. században alakult ki.

A Santa Maria del Carmine templom a kor híres festői és szobrászai remekeit őrzi. A legismertebb a főoltár Fények Madonnája c. oltárkép, Stefano dell'Arzere alkotása. Szépek a bejárat két oldalán álló szenteltvíztartók, Szent Albert valamint a Szeplőtlen szobrával. Mindkettő Giovanni Monazza alkotása. A Santa Maria del Carmine templom hat kápolnája ugyanannyi remekmű.

A Santa Maria del Carmine templom előtti téren áll a nagy költő Francesco Petrarca szobra, melyet L. Cekkon alkotott, 1874-ben.

A sekrestye bal oldalán található az iskola épülete, melyet Guglielmo del Sale 1367-ben adományozott a Karmelhegyi Szűzanya rendnek, a carmelitáknak. A carmelita iskola belső díszítése a Grompi és a Cumani család rendelésére készült, 1505-1507 között. De itt helyezték el a korakeresztény kori Mária Története c. képsorozatot is.