Városháza (Palazzo municipale) és Igazságügyi palota (Palazzo di Giustizia)

A Padovai Városháza, Palazzo municipale o del Podesta, pont a Bo palotával szemben áll. Egykor itt állt a S. Martino templom, ahol az Egyetem anatómia-termében felboncolt holttesteket temették el. A modern homlokzatú Városháza 1922-1930 között épült, Moretti-Scarpari tervei szerint. Itt találhatók az első világháborúban elhunytak nevét, valamint a győzelmi jelentést megörokítő kőtáblák.

A palotaegyüttes a középkorban több palotát foglalt magába: északon az Előljárók, nyugaton az Igazságügyi és a Polgármesteri palotát, melyek megőrizték középkori jegyeiket, és a XVI. században épült Városházát, melyet Andrea Moroni tervei szerint újjáépítették. A szakértők szerint, stílusa szerint a Városháza nem csak a Padovai reneszánsz építészeti remeke, de egész Veneto tartomány egyik legtekintélyesebb épülete.

Az Igazságügyi palota, Palazzo di Giustizia o della Ragione, Padova egyik legnagyobb és legszebb épülete. Az 1200-as évekből származó épleten többször is végeztek átalakításokat.

Először 1218-19-ben a középső, viszonylag magas földszinti részhez támasztottak négy lépcsősort, hogy az újonnan kialakított középső kétemeletes test elérhető legyen. Mind a négy lépcső külön nevet kapott: Bor, Vas, Madarak, Füvek lépcsője. Az épület jelenlegi arculata szinte megegyezik az 1306-1309. között Giovanni degli Eremitani fráter közreműködésével létre hozott egykori épületével. Akkor vagy hat méternyit megemelték a falakat, és különleges, ólomlemezekből való tetőszerkezettel látták el.

A találékony építész-szerzetes az épület külső arculatán is változtatott, azzal, hogy kétemeletes árkádsort iktatott be. Eleinte ez fagerendás szerkezet volt s befedte a négy lépcsőt, majd, hogy az épület belső freskói láthatóvá váljanak, ismét változtattak szerkezetén, valamint a tetőn, a padlásablakok miatt. A következő változtatásokra az 1420-as tűzvész pusztításai miatt kellett sor kerüljön, mikoris a földszinti terembe, a szerkezet biztonsága érdekében, keresztboltozat került, az épület északi és déli homlokzata pedig két újabb külső árkádsorral gazdagodott.

Az Igazságügyi palota belső díszítése nem csak Padova, de az egész középkori itáliai művészet szempontjából is jelentős. A XIII. sz. elején, amikor a palota megépült, Padova városa már néhány évtizede szabad guelf városállam volt, mely büszke lehetett arra, hogy csatlakozott a Lombard Ligához és győzedelmesen harcolt Barbarossa Frigyessel szemben. Az épület pedig hivatott volt mindezt kifejezni. A földszinten üzletek és kézművesműhelyek sorakoztak, mintegy folytatásaként az épület két oldalán húzódó piacnak. A négy külső lépcsőn elérhető első emeleti három nagy terem a bíróság, a pecsétőrzől és az adóhivatal részére épült. És itt volt a S. Prosdocimo kápolna.

Az Eremitani fráter által megvalósított épület, az Igazságügyi palota tökéletesen megfelelt rendeltetésének, annak, hogy a közigazgatás éa az igazságszolgáltatás székhelye legyen.

Az Igazságügyi palota műalkotásai közül különösen a freskók érdemelnek figyelmet, de a palota külső, déli oldalán levő mechanikus óra és a meridián, valamint a középső részen levő másik óra is, bár jelenleg ez utóbbi nem működik. Érdekes viszont a Szalón padlóján levő napóra, mely dél felől, egy fémből készült, napot jelképező arc bizonyos résén úgy kapja a fényt, hogy jelezze a delet, ezzel is kihangsúlyozva a Szalón díszítésének fő motívumát, az Időt.