Basilica di San Giovanni in Laterano
A Basilica di San Giovanni in Laterano, röviden a Lateráni bazilika fontossága csak a Szent Péter-bazilikáéval vetekedhet. A Lateráni bazilika a IV. sz. elején épült, az egykori Lateráni épületegyüttesek területén, melyet a palotákkal együtt, Constantinus császár az egyháznak ajándékozott. Az idő során a Lateráni bazilikát tűzvészek és földrengések, valamint a barbárok rablásai pusztították, de a rómaiak újra ás újra újjáépítették, bővítették, díszítéssel és kincsekkel gazdagították.
Az 1600-as években a híres építész, Borromini végzett jelentős rekonstrukciót. A főbejárat homlokzatát A. Galilei alkotta, az 1700-as években. A főhomlokzat balusztrád oszlopsorát 15 szobor koszorúzza: Krisztus és a szentek.
A Laterano bazilika öt bejárata az oszlopos előcsarnokából nyílik, ezek közül jobbra az ötödik a Porta Santa, vagyis a Szent ajtó.
Az óriási méretű, öt hajóra osztott templombelső padlózata gazdagon kiképzett márványmozaik padló. A középső hajó tartóoszlopai közti nagy fülkékben állnak a szent apostolok szobrai.
A Casilica di San Giovanni in Laterani kincsei felbecsülhetetlenek s aligha vehetők számba egyetlen látogatás alatt. A legjelentősebb tán a XIV. században G. di Stefano
által megalkotott, a pápai oltáron álló gótikus remekmű, a Szt. Péter és Szt. Pál koponyáját őrző tabernákulum. Itt van V. Márton pápa síremléke is.
A Lateráni bazilika kereszthajóját G. Della Porta újította fel. Falait a XVI. századi festészet remekei díszítik. Az Apszis XIII. századi mozaikja I. Torriti és J. da Camerino munkáját dicséri. A jobb első oldalhajó első pillérén látható Giotto VIII. Bonifác pápa meghirdeti az első szent évet c. freskójának a töredéke.
A második pilléren egy 1909-ben készült magyar vonatkozású dombormű látható, mely beszámol a Magyar Szent Korona küldéséről. Érdemes felkeresni a Corsini kápolnát is, mely A. Galilei pazar munkáját őrzi, 1734-ből. A Lateráni kolostor bejárata a bazilika bal kereszthajója végéből nyílik. Fő ékessége Vassalletto márványmozaikos díszítése.
A Lateráni palota a bazilika jobb oldalán helyezkedik el. A Lateráni palotát V. Sixtus pápa emeltette, 1586-ban. A Fontana által épített palota a Constantinus császár által ajándékozott régi palota helyére került és a pápák nyári rezidenciájának szánták. A pápák azonban nem költöztek be a Lateráni palotába, hanem egy ideig keresztény, profán és a misszionáriusok által hozott néprajzi gyűjteményt helyeztek el benne, mely napjainkban a Vatikánban található. A Lateráni palota belsejét a XX. sz. második felében restaurálták. A freskók jobbára B. Crocee, C. Nebbia és G. B. Ricci művei.