Palatino, a Palatinus dombja
A Palatinus dombjára a Forum Romanumtól a Titus diadalívével átellenben levő capitoliumi lejtőn át juthatunk fel. Itt, a Palatinus-dombon alakult ki Róma városának első, ősi magja, az un. "Roma Quadrata", melyet i.e. 754-ben vagy 753-ban Romulus alapított. A dombnak eredetileg két csúcsa volt, a Palatium és a Germalus, melyeket Domitianus egyenlített ki egy szintre.
A köztársaság idején sok híresség ide építtette a lakóházát, pl. Cicero is. A császári korban templomokat és császári palotákat is emeltek.
Az első itt épült császári palota a Domus Tiberiana, Tiberius palotája volt. A Római Birodalom bukása után a hely hanyatlásnak indul, de a XI. sz. folyamán ismét életre kel itt az élet és templomokat, kastélyokat valamint kolostorokat építenek az antik romokra, mígnem a XVI. században a Fernese család építtette fel itt a fényűző palotáját, melyet csodálatos park, az Orti Farnesiani vett körül. Az antik romok napfényre kerülése részben épp a Farnese családnak köszönhető, de a tulajdonképpeni régészeti kutatásokra csak később került sor, Rosa, Vaglieri és Boni által.
A Palatinus-domb első látványossága a XVI. századból való diszkapu, a Portale, mely Vignola műve. Innen tárul a fel az Orti Farnesiani, a csodálatos park elragadó látványa, ahol a sétányok mentén antik leletek sorakoznak. A park magába rejti a Farnesi család villáját, a Casino dei Farnese épületét.
A Domus Tiberiánából mára már csak a neve maradt meg, a Magna Mater-, vagy Cybele-szentélyből viszont még láthatók az alapok. A Nagy Földanya istennő szobra ma a Domus Tiberianában látható. Mellette van Cacus lépcsője, a Scala di Caco, az ókori Palatinus egyik bejárata. Erre található néhány prehisztorikus kunyhómaradvány, mely a legenda szerint Romulus házához tartozott, valamint az i.e. V: századból való két ciszterna és annak a falnak a maradványa, mely a szóhagyomány szerint Róma első védőfala volt.
A Magna mater szentély szomszédságában áll a Casa di Livia, melynek felépítése és bámulatba ejtő freskói szinte érintetlenül megmaradtak. A ház eredetileg Augustus lakhelye lehetett, ahová Lívia csak a császár halála után költözött be.
A Casa di Livia közelében található a föld alatti folyosó, a Criptoporticus, mely a császári palotákat kötötte össze s bár nem Néró volt a megalkotója, hisz ő csak meghosszabbíttatta, ma mégis Criptoportico di Nerone néven ismert.
Itt következik a Domus Flavia, a Flaviusok által építtetett nagyméretű palota, melyből három rész maradt fenn: a Basilica, vagyis a tanácsterem, az Aula Regia, a trónterem és a Triclinium, a császár étkezési helye.
Egy másik császári palota az egykori Domus Augustana, mely fölé kolostor épült ahol ma az Antiquarium del Palatino kapott helyet. Ebben gyűjtötték össze a palatinus-dombi ásatások során feltárt használati eszközöket, szobrokat és freskókat.
A dombon található a Stadium Palatinum, a lóversenypálya, melyet Domitianus építtetett és a nagy méretű Terme della Domus Severiana, Severus palotájának a fürdője, valamint a Paedagogium, az ugyancsak Domitianus korából való iskola, mely a nevelőknek szánt fiatal császári rabszolgáknak készült.