Sixtusi-kápolna - Cappella Sistina

A Sixtusi-kápolna az olasz reneszánsz kincsterme. Vatikán legismertebb ékessége, mely mind művészeti, mind vallási és történelmi szempontból a legértékesebb. A kápolnát Giovanino de' Dolci építész tervezte, IV. Sixtus pápa kívánságára. A hordóboltozatú termet a kor legismertebb művészeinek a freskói díszítik. A kápolna falait és a mennyezetet díszítő freskók szinte egyidőben készültek el, melynek megvalósításában az olasz festészet legkiválóbbjai remekeltek: Michelangelo, majd Pinturicchio és Signorelli, a firenzei festőiskola hírességei közül pedig Botticelli, Ghirlandaio és Rosselli.

A Sixtusi-kápolna korunkban is az ünnepélyes egyházi rendezvények színhelye. Ezek közül a leghíresebb a konklávé, az a gyűlés, melyen az elhunyt pápa utódját választják meg. A hagyomány szerint ilyenkor a bíborosok teljesen elzárkóznak a külvilág elől és füst révén jelzik szavazásuk eredményét: ha a kéményből fekete füst száll fel, azt jelenti, még nem döntöttek és folytatva a gyűlést, újra szavaznak, ha pedig a felszálló füst fehér, az azt jelenti, hogy megvan az új pápa. (Korunk embere épp nem is oly rég, a tévében követhette figyelemmel az eseményt.)

A Sixtusi-kápolna olyan egyedi alkotás, melyet mindenkinek látnia kellene. A bibliai jeleneteket ábrázoló freskók olyan megrendülést keltenek a szemlélőben, melyet aligha lehet néhány szóval érzékeltetni, sőt, szentségtörés lenne erről fecsegni, de legalább hadd álljon itt a freskók felsorolása:

Az oltártól kiindulva a jobboldali falon látható 1. kép Mózes körülmetélése és Mózes Egyiptomban - Pinturicchio és Perugino alkotásai.
2. kép. Botticelli: Mózes elűzi a midianiakat a forrástól, az egyiptomi megölése és Jetro leányai.
3. kép. Cosimo Rosselli: Átkelés a Vörös-tengeren.

1. kép. Rosselli: Mózes Sinai helyén átveszi a kőtáblákra vésett tíz parancsolatot. Az aranyborjú imádása.
2. kép. Botticelli: Core, Dathan és Abiron büntetése.
3. kép. Signorelli: A testamentum felolvasása és a hatalom jelképének, a vesszőnek az átadása az utódoknak.

Az oltártól kiindulva a baloldali falon Jézus földi élete néhány eseményét örökíti meg:

1. kép. Pinturicchio és Perugino: Krisztus megkeresztelése
2. kép. Botticelli: Jézus megkísértése; a leprás megtisztulása
3. kép. Ghirlandaio: Szt. Péter elhivatottsága; Szt. András
4. kép. Rosselli: A hegyi beszéd; a leprás meggyógyulása
5. kép. Perugino: A kulcsok átadása Szt. Péternek
6. kép: Rosselli: Az utolsó vacsora.

A Sixtusi-kápolna boltozata kifestését II. Gyula pápa Michelangelora bízta. A mű három év alatt készült el.

A próféták és szibillák alakjaival övezett képek, bár különálló jeleneteket ábrázolnak, hihetetlenül egységesen hatnak. A szibillák, akik a pogány időkben megjósolták, hogy eljön a kor, amikor majd másképp ítélik meg az embert és az emberi életet, előrelátásuk révén kerültek a próféták közé, hisz eljött a Kereszténység kora. A boltozat közepét a teremtéstörténet meztelen alakjai tagolják jelenetekre. Jónás próféta alakjától kiindulva, ekként mondható el:

- a fény megteremtése
- a csillagok és a növényvilág megteremtése
- Atyaúristen elválasztja a földet és a vizet
- Ádám megteremtése
- Éva megteremtése
- a bűnbeesés és a kiűzetés a Paradicsomból
- Noé áldozata
- a vízözön
- Noé részegsége

A Jónás próféta oldalán látható két tollforgató a Bronz kígyót és Amen büntetéseit jeleníti meg. A másik oldalon, Zakariás próféta utáb Judit és Holofernész, valamint Dávid és Góliát jelenete látható.

A két utolsó freskósor végén, az oltár falán,  az Utolsó ítélet elevenedik meg a szemlélő előtt. A drámai hatású, mozgalmas jelenet megalkotását Michelangelo 1536-ban kezdte el, a kápolna többi freskója elkészülte után. A Jézust körülvevő alakok megrendítő erővel ábrázolt feszült várakozása, a felindulás méltó keret alkot a középen álló Krisztusnak, Akinek arcán a tőle szokatlan szigorúság és kérlelhetetlenség tükröződik, az örök bíró arckifejezése.

Lent, balra, a bűnösök egy csoportját Charov viszi át csónakján az alvilágba, a magasban pedig, egy felhőn, angyalok fújják trombitáikon az Utolsó Ítélet eljöttét.