Murano - Üvegmúzeum

A századok során már sok eltűnt lagúna szigetei közül, ugyanakkor néhány új is keletkezett. Ezek közül Murano a legismertebb.

Murano szigete 1 km távolságra fekszik Velencétől, de közigazgatásilag csak 1924. óta tartozik a városhoz. Egykor Altinum püspöki város lakói egy része és pádovaiak menekültek ide a népvándorlás kegyetlenségei elől, így régebb település, mint Velence. Hamarosan erőteljes lagúna-várossá fejlődött, majd a XIII. sz. folyamán, amikor ide telepítették az üvegipart különösen felvirágzott. A szorgalmas iparemberek mellett a XV-XVIII. sz. folyamán számos patrícius is ide építtette a nyaralóját, sőt, kaszinó is épült. A velencei nemesek finanszírozásában számos kolostort és templomot is emeltek és itt telepítették Itália első botanikuskertjét.
Az üveggyártás kezdeteire vonatkozóan nincs pontos történelmi dokumentum, de az biztos, hogy az eleinte Velencében megkezdett üveggyártást a tűzveszélyesség miatt helyezték át Murano szigetére, a XII-XIII. században. A kemencék Muranoba való átszállítását állami rendelet írta elő.

A hajóval érkező s még Velence pompás palotái benyomása alatt levő turista szomorú látványnak veheti a lagúnákra néző, jobbára lerobbant külsejű műhelyeket, melyek a helyet szegélyezik. A város belsejében viszont megőrződtek a múlt szépségei. A derékszögben hajló Canal Grande és három keskenyebb csatorna, öt szigetre osztja Moranot. A Canal Grandeból kiágazó Rio dei Vetrai déli nyílásánál van a hajóállomás, de bizonyos vaporetto a Canal Grande közepéig hatol.
A Rio dei Vetrari északi végére néz a város egyik főtemploma, az 1511-ben épült reneszánsz homlokzatú San Pietro Martire. Ennek dísze az 1488-ból való 2. Oltár képe: Giambellino, Trónoló Madonna c. művel, a szentekkel, muzsikáló angyalokkal és a térdelő Agostini Barbarigo dózséval, és a sekrestye ajtaja melletti Mária mennybemenetele, mely  a Bellini-műhelyt dicséri, valamint a 3. oltáron Veronese: Szt. János a pusztában c. képe.

A Santa Maria e Donato Murano legősibb főtemploma. Jelentős műemlék, melyet még Altinum menekültjei alapítottak, a VII. században. Mai alakját 1140-ben nyerte. Nyitott fedélszékes belsejét eredeti görög márványoszlopok tagolják három hajóra. Híres az állati és geometrikus figurákkal díszített mozaikpadlója.

Murano legcsábítóbb turisztikai érdekessége kétségtelenül a Museo Vetrario, az Üvegmúzeum, mely a S. Donato-csatorna és a Canal Grande találkozásábál álló városházában, az egykori Giustiniani-palotában található. A Museo Vetrarioban a muranói üvegipar művészi emlékei tekinthetők meg.