Az Aréna és a Scrovegni kápolna

Észak felől indulva Padova megismerésére először a közkert (Giardino publico) tűnik fel, melynek központjában az Aréna vagy Amfiteátrum áll. Az időszámításunk 60-70-es éveiből származó Aréna a római kori Patavium egyik legnagyobb emléke. Az Aréna eredetileg 80 boltíves, ellipszis alaprajzú létesítmény volt, közepén kör alakú, dongaboltozatos építménnyel, melyen kialakították a római kori színház nézőterét. Aki járt Veronában, az ott jó állapotban fennmaradt Aréna alapján könnyen elképzelheti Padova rómaikori amfiteátrumát, mert felépítésében a kettő nagyon hasonló.

A rómaikori Aréna területe az 1200-as években a Padovai püspök vazallusai, a Dalesmanini család tulajdonába került, majd a XIV. sz. elején a Scrovegni család szerezte meg, akik felépítették a Scrovegni kápolnát, mely Szűz Mária Kápolna néven is ismeretes. 

A Scrovegni kápolna

A Scrovegni kápolna egyszerű kis téglaépület. Megalkotója ismeretlen. Egyesek Giovanni degli Eremitaninak, mások Giottonak tulajdonítják az érdemet. Annyi biztos, hogy Enrico Scrovegni megbízásából épült. Enrico Scrovegni uzsorás hírében állt, akiről feltételezik, hogy tettével akart bűnbocsánatot nyerni. A képen, ahol a Diadalmas Krisztus alatt Enrico Scrovegni látható a pillanatban, amikor Szűz Máriának átadja a nevét viselő kápolnát, Enrico lila köntöst visel, mely a bűnbánat színe. Az általa felajánlott szent adomány, a kápolna, az Utolsó Ítélet bűnbocsánatát szimbolizálja.

A kápolna Scrovegni család számára fenntartott részét kis ajtó köti össze a palotával. Egy kis apszisban áll Enrico Scrovegni szarkofágja, 1336-ból.
A Scrovegni kápolna érdekessége a sajátos fényhatás. A freskók úgy lettek megalkotva, hogy a Mária ünnepeken – azaz Mária születése: szpet. 8., Gyümölcsoltó Boldogasszony: márc. 25. és Mária mennybemenetele napján, aug. 25 - bizonyos résen keresztül épp úgy hatol a kápolnába egy fénynyaláb, hogy a Szűzanya-képre esik. Karácsony napján pedig a Jézus születését ábrázoló képen az ablakból esik úgy egy fényfolt, hogy délben épp arra világít rá, aki az oltárral szemben áll.
Enrico Scrovegni a kápolnabelső megfestésére Giottót kérte fel, aki ekkor már művészi teljesítménye teljében állt. Giotto di Bondone (1266-1337) festő és építész, mikor megérkezett Páduába már Itália leghíresebb festőjének számított, miután olyan alkotásokat hagyott maga után, mint az Assziszi Szent Ferenc Bazilikában megalkotott Szent Ferenc élete vagy a Rómában végzett munkái. Az itt megalkotott Mária és Jézus története c. festménye arról tanúskodik, hogy ekkor érte el művészete csúcspontját.

Giotto aztán több ízben visszatért Páduába, magán- vagy hivatalos, egyházi megbízásból. Sajnos, csak a Scrovegni kápolnában maradtak meg a művei, mert mind a Padovai Szent Antal-bazilika, mind más paloták festményei odavesztek az idők során.