Keresztelőkápolna, (Battisterio) Padova
A padovai Battisterio, azaz KeresztelÅ‘kápolna eredetileg egy román-lombard struktúrájú épÃtmény. A KeresztelÅ‘ Szt. Jánosnak ajánlott kápolna pontos születési dátuma nem ismert, de egyes hiteles dokumentumok alapján a XII. sz. végére tehetÅ‘.
A keresztelÅ‘kápolna szabályos mértani formákból összetevÅ‘dÅ‘ szerkezete a román-lombard művészet remeke. A középsÅ‘ négyzet alapú helyiségbe egy magas henger alakú kupoladob épül be, az apszis paralelogramma alaprajzú hasáb, mely sajátos keresztfolyosóval kapcsolódik az épület központjához, ahol egy kisebb henger alakú épÃtmény emelkedik, mÃg a kör alapú mennyezet háromszögű szeletekbÅ‘l tevÅ‘dik össze. Mindez tökéletes harmóniát kelt.
A XIV. sz. második felében bizonyos változtatásokat végeztek a kápolnán, Padova akkori ura, Francesco il Vecchio da Carra és felesége, Fina Buzzaccarini ugyanis itt óhajtották kialakÃtatni a saját sÃrboltjukat.
A keresztelÅ‘kápolna legjelentÅ‘sebb módosÃtásai 1375-1378 közötti idÅ‘bÅ‘l valók. Ekkor a kupoladobot felemelik, és a rácsos famennyezetet kupolává alakÃtják, a keresztelÅ‘medencét áthelyezik, és a bejáratnál árkádsort képeznek ki. A keresztelÅ‘kápolna közepén álló szenteltvÃztartót 1443-ban alkotta Giovanni da Firenze.
A leglátványosabb beavatkozás viszont az, hogy Giusto de'Menabuoni freskókkal ékesÃti a falait, valamint a kupolát és az apszist. A sok-sok földi, földöntúli meg fantasztikus lénnyel benépesÃtett freskókat az ultramarin és az arany nimbuszok még sejtelmesebbekké teszik.