A Szent Márk-tér eseményei

A XII. században épült Szent Márk-bazilika előtt kialakított azonos nevű tér, mely kezdetben egyszerűen a bejárat előtti teret jelentette, fokozatosan a különböző vallási és politikai jellegű megmozdulások színhelye lett. A téren, mely a templom szabadtéri folytatásaként is felfogható, látványos ünnepi körmeneteket rendeztek. A tér vallási szerepét a bazilika vallási tartalomban gazdag homlokzata is kihangsúlyozza, mely nem csupán bevezeti a hívőt a templomba, hanem maga is oltárkánt szolgált egykor a köznép számára, akik, mivel nem léphettek be a templomba, kintről követték a szentmise mozzanatait, más rendezvények eseményeit.

A középkor elején a Szent Márk téren látványos lovagi tornákat rendeztek - egyik utolsó ilyen eseményre 1441-ben került sor, Foscari dózse tragikus sorsú fia esküvőjén. Máskor a kereskedelem kapott itt helyet. Évente egyszer nagy nemzetközi vásárt rendeztek, mikor alkalmi pavilonok, bódék töltötték meg a teret. A settecento idején itt volt a farsangolás központja.

A Velencei karnevál napjainkban ismét virágkorát éli, a földszinti árkádsorok alatt pedig luxusüzletek kirakatai csillognak, főleg ékszerboltok és a muranói üveg- és gyöngyipar keresett termékei. Az üzletek sorát történelmi múltú kávéházak gazdagítják, mint pl. az 1720-ban megnyitott, kecses rokokó szalonokkal bíró Florian és Quadri, melyek széksorai kinyúlnak a térre, ahol, a növénydíszes pódiumokon, már a kezdetekben is szalonzenekarok játszottak, gyakran az először épp Velencében elhangzott Rossini vagy Verdi operáiból.
A kor változik, vele együtt az ízlés is, de a Szent Márk tér varázslatos hangulata megmarad.