|
|
|
Piazza della SignoriaA Piazza della Signoria a középkortól kezdve Firenze világi központja. A tágas, négyszög alakú, nemesen egyszerű régi palotákkal övezett tér Olaszország egyik legszebb építészeti remeke. A teret a XIII-XIV. sz. során, az Uberti, Foraboschi és más neves ghibelin paloták lebontása révén megnyitották és kibővítették.
A hagyomány szerint az Il Biancone elkészülése idején a nagy szobroknak lelket tulajdonítottak és babonás félelemmel vették körül. Ezt a Neptun-szobrot az Arno folyó kővé vált istenségének tekintették, aki teliholdkor megelevenedik és körbesétál a téren, hogy elbeszélgessen szobortársaival. A Piazza della Signoria másik dísze I. Cosimo dei Medici lovasszobra, mely a Neptun-szökőkút mellett áll. I. Cosimo lovasszobra Giambologna 1594-ben alkotott remeke. A lovasszobor talapzatán Toszkána első nagyhercege, I. Cosimo uralkodásának főbb eseményeit ábrázoló domborművek láthatók: mikor Firenze szenátusa Cosimónak adományozta a nagyhercegi címet, mikor V. Pius pápa kitűnteti I. Cosimót az uralkodói jelvényekkel és I. Cosimo ünnepélyes bevonulását a meghódított Sienába. Cosimo alig tizennyolc évesen, 1537-ben költözött a Palazzoba, nem sokkal az után, hogy Lorenzino dei Medici végzett Alessandroval. A Medici család már Cosimo uralma előtt is jó ideje irányította Firenze sorsát, mikoris a nép pártját fogta a kézműves céhek elleni harcában. Savanarola emléktáblája azt a helyet jelöli, ahol Savanarola és két társa máglyahalált szenvedett. Az 1901-ben állított emléktábla kerek, bronzbetűs kőtábla, melyet néhány méterrel a Neptun-szökőkút előtt, a tér kövezetébe süllyesztettek. A Herkules és Cacus szoborcsoport a Palazzo Vecchio bejárata előtti másik oldalon áll. Alkotója, Baccio Bandinelli, Michelangeloval kívánt versenyezni mikor megalkotta a Herkules és Cacus szobrot, melyet a Dávid párjának szánt. Méretben meg is egyeznek. |