Római Fórum - Foro Romano

Az ősi Róma főtere - latinul Forum Romanum - a maga idején a város központját jelentette. a Egykor a Forum volt a város társadalmi életének a színtere. Kedvező földrajzi fekvése miatt itt gyűltek össze a környező dombok lakói, hogy kicseréljék áruikat, majd üzletek, templomok épültek, mígnem kialakult a város központja, ahol nem csak a kereskedelmet bonyolították le, de a társadalmi élet gondjait is itt oldották meg.

Fokozatosan bazilikák, templomok s különböző emlékművek övezték a terület. A terület eleinte egészségtelen, útjai szinte jártatlanok voltak és évekbe telt míg sikerült szabályozni az erre folyó vizeket. Az első lecsapolási és szabályozási munkálatok Raequinius Priscus király nevéhez fűződnek, s feltételezik, hogy az ő érdeme a nagy szennyvízcsatorna megépítése, a Cloaca Maxima.

A Forum Romanumon tartották a népgyűléseket és a szenátus üléseit, a választásokat, valamint a vallási ceremóniákat. Ez volt az igazságszolgáltatás központja is. Róma, nagyszerű gazdasági és politikai fejlődése révén óriási befolyásra tett szert s a Fórum már nem bizonyult elégségesnek, ezért új fórumokat létesítettek, pl. a Fori Imperiali, azaz a császári fórumokat.

283-bam a Fórum tűzvész áldozatává lett. Diocletianus császár elrendelte a romok újjáépítését, de ez, sajnos, nem vetett véget a hanyatlásnak. A rombolás tovább tartott, különösen a barbárok támadásai miatt, de a rómaiak is innen hordták el az építőanyagot, mind a magánházak, mind az erődítmények felépítéséhez. Végül is, a terület legelővé vált. Majd csak  az 1700-as évektől éledt némi érdeklődés a romba dőlt műemlék-együttes iránt, melynek eredeti szépségéről az ásatások során felszínre került részletek tanúskodnak. A régészeti kutatások napjainkban is folytatódnak.

Útban a Fórum felé

Napjainkban a a Piazza Veneziáról kiindulva a Viktor Emánuel emlékműtől balra a via del Fori Imperialén lehet eljutni, vagy a Campidoglioról a Clivus Capitolinus mentén.
Más útvonalat választva, elérhető a Consentes Dii csarnok, mely közvetlenül a Tabularium mellett áll. Egykor itt helyezték el Róma 12 legfontosabb istene szobrát, de ma már csak néhány oszlopmaradvány látható. A közelben áll a Domitianus által 81-ben emeltetett  Vespasianus-templom, melynek egykori szépségéről a fennmaradt 3 korinthoszi márványoszlop tanúskodik. Innen elérhető a Concordia-templom, azaz az Egyetértés temploma. Nevét onnan nyerte, mert felépítésével a patríciusok és a plebejusok közti ellenségeskedésnek akartak véget vetni.

A Concordia-templomot később, i.e. 367-ben, Tiberius császár átépítette, de mára ebből is csak némi rom látszik már. Ettől nem messze áll az ácsok temploma, Szent József, azaz S. Giuseppe dei Falegnami 1598-ben épült temploma. Alatta van a híres Mamertinus-börtön. Ennek felső szintje a az i.e. II. századból származó Carcer Mamertius, az alsó pedig az i.e. III. században épült Carcer Tulliabum. A börtön az itt fogva tartott, illetve kivégzett nagy történelmi személyiségek miatt vált híressé, mint pl. a gall vezért, Vercingetorix és Numidia királya, Jugurtha. A legenda szerint Szent Pétert is itt vetették tömlöcbe, aki vizet fakasztott a börtön falából, hogy megkeresztelhesse a börtönőröket. Innen ered az épület másik neve, a San Pietro in Carcere. A szemközti oldalon két egymásra épült templom található. A föld alatti épület, a Chiesa di SS. Luca e Martina, a VI. században épült, Szt. Martina tiszteletére, a fölötte levő pedig a XVIII. században Ez utóbbi mészkő-homlokzata Pietro da Cortona műve.