|
|
|
Barátok-temploma - Chiesa dei Frari - VelenceA Santa Maria Gloriosa dei Frari -templom eredete abba a legendás korba nyúlik vissza, mikor Assisi Szent Ferenc, az állatok barátja Velencén át utazott a Szentföldre. Nyomában itt is felbukkantak követői, a barnakámzsás szerzetesek. Ők voltak a testvérek, vagyis frates. 1250-ben J. Tiepolo dózse adományaival elősegítette egy szerény kis templom építését, majd Francesco Dandolo kezdeményezésére felépült a hatalmas, gótikus templom.
A Chiesa dei Frari építészeti szempontból annak a szerzetesi központnak a része, mely két kolostorból, a ferences barátok szerzetesi celláiból, valamint egy nagyteremből és egy imateremből áll. A Chiesa dei Frari falazata egyszerű nyerstégla, támpillérei nincsenek, a magasba nyúló belső boltívek fesztőerejét belső gerendázat köti meg. A Rio dei Frarina néző főhomlokzat portálja a Bion-műhely stílusában épült velencei gótikus diszkapu. A Csúcsív tetején Jézus szobra áll, annak emlékére, hogy a quattrocento végén Trevisan tábornok hazahozta a barátok részére Krisztus vére ereklyéjét. A jobb pilléren Bartolomeo Buon alkotása, a Madonna a Gyermekkel, a bal oszlop felett pedig Szt. Ferenc szobra. A Corner-káplnában látható Szent Márk mellszobra. A timpanonban igen szép az 1440-ből való Madonna-dombormű. A templom belsejét díszítő műalkotások közül kiemelkedik Tiziano két remekműve, az Assunta, Mária mennybemenetele, melynek aranyló-bíborló színei megmagyarázzák a velencei kolorit varázsát és eredetét, vagy a bal oldalhajó kincse, a Pesaro család Madonnája, mely művel a család Canal Grande-i ága versenyre lépett a S. Marco-i ággal, akik a sekrestyét a Bellini-léppel ajándékozták meg. A szentély jobb falán Francesco Foscarinak állított Velence végső elégtételt a méltatlan bánásmódért, mikor Antonio és Paolo Bregno által 1458-ban készített emlékmű alá ezt vésette be: "Polgártársak, csodáljátok dózsétokat!" Egyik késői Foscari az emlékműbe temettette a szívét. A bal falon Niccolo Tron dózse (1471-73) mauzóleuma érdemel figyelmet. A dózsét kereskedői bölcsessége miatt annyira nagyra becsülte a Signoria, hogy Szent Márk képmása helyett az övét verette az ezüst-lírájára, mely az egész kelet legnépszerűbb fizetőeszköze volt. A sekrestye apszisában van Giovanni Bellini triptichonja. Az 1478-ból való Madonna a zenélő angyalokkal az egész velencei festészetnek egyik legjelentősebb remeke. A Cornaro-kápolna bejárati falánál Jacopo Sansovino egyik legszebb szobra, mely Keresztelő Szent Jánost ábrázolja. A Frari-templom számos síremléke közt van Tiziano síremléke is. Mikor az 1576-os pestis elvitte az akkor már agg mestert, a Serenissima kivételt tett a szigorú törvény alól, amely szerint a járványban elhunytakat nem temethették a templomba. A márványdiadalívet a XIX. században emelték a sir fölé. A domborműveken Tiziano három híres képe látható. Kolostor és irattár
|